A remény

Az ember sokszor érzi úgy, h a feje felett összecsapnak a hullámok. Hogy a parttól távolodva, egyre nehezebben marad a felszínen, a mélység húzza. És ha egyszer felnéz, már csak a kék víztükröt látja, melyen a napfény játszik még.
De ilyenkor kell lennie egy megmentőnek. Egy másik embernek, aki alábukik érte, és segítő kezét felé nyújtja. Az erős kéz pedig lassan a felszínre húzza. Körülötte fényesebb lesz minden, ahogy a sötétségből emelkedik a Nap felé. Mélyet lélegzik a friss levegőből, és újra boldogan néz az életre. Sikerült. Megszabadult minden rossztól, ami a mélybe rántotta.

Én még mindig a víz alatt vagyok, de van egy jelöltem/ egy sejtésem, hogy ki lesz a megmentőm. Mindig akkor "jön", amikor a leginkább magam alatt vagyok. Bár nem tud róla, mindig megnevetet, és jó kedvre derít :). Tehát van esélyem, hogy a felszínre jussak, csak még azt nem tudom, hogy mikor leszek teljesen, és véglegesen a levegőn újra...

U.i.: Kapok tőle tablóképet:).
U.i.2: Ha érdekel ki Ő pontosan, csak gondolkodj józanul, vagy kérdezd meg :D!

Baráti bonyodalom

Lehet kezdek paranoniás lenni, de tök olyan érzésem van, mintha az eddig hitt összes jó barátom "feladott volna".
Ma 2× találkoztam É-vel, és mindig olyan szomorú, sajnálkozó szemekkel nézett rám. De nem tudom miért.
L-el összefutottam suli után, és egy jót beszélgettünk a szélfúvásban. Szóba kerültek a pasik, elsősorban az exek, és kiderült, h É úgy gondolja, én még mindig bele vagyok zúgva a volt pasimba, Z- be. Tegyük hozzá, h Z egy időben tök jófej volt, és mindig megállt 1-2 percre beszélgetni. Az utóbbi időben (mióta É-vel megint "legjobb barátok"), mintha kerülne :S...
Ami tény, h nagyon szarul esik az az, h É előttem állandóan Z-ről dumál. H "így a legjobb haverom, most ezt csinálta Z stb." . Ráadásul állandóan a termünk előtt állnak szünetben, és ott dumálnak. Sztem nem ilyen egy valódi bnő...
Sz- szel pedig pénteken reggel összevesztünk. Egész nap egy szót se szóltunk egymáshoz. Moziba se jött el, de azt nem bánom. N- nel jól szórakoztunk :D. A mai nap is döcögősen indult vele kapcs- ban, és a vége se lett húú de fényes.

Hadd tegyek fel hát megint egy kérdést: MI A HIBA BENNEM?* :O

*A helyes megfejtők között egy "Örök Hála" csekket sorsolunk ki.

Igaz barátok

Az első legjobb barátnőmet még a homokozóból ismerem. Itt laktak ők is a lépcsőházban, a szüleink is jóban voltak egymással, így elkerülhetetlen volt, h mi is jóban legyünk. Nagycsoportos korunkra még egy oviban is kötöttünk ki, és a sulis éveket is osztálytársakként kezdtük meg. Aztán neki sorban születtek a tesói, már 3an voltak, mikor elköltöztek egy közeli faluba, ahol gyönyörű és óriási családiházat építettek. Ezt követően 3évre kimentek Németo.-ba. Mikor visszajött, már nem lehetett az o.társam, így még egy kis szakadék került közénk. Azóta már csak ritkán futunk össze, mivel másik gimibe jár, a város túlsó felén. Náluk voltam először "pizsi party- n", és rengeteg kiskori élményem is hozzá kötődik. Mikor eszembe jut, haragszom az időre, ami elsodort minket egymástól.

A második, és talán jelenlegi legjobb bnőmet még 3.-ben ismertem meg. Mint új lány érkezett az osztályba, és a fiúk felének azonnal elcsavarta a fejét :D. Ő K; aki mellettem volt, mikor a szüleim elváltak, és bár voltak nehéz éveink (xD), amikor szinte nem is beszéltünk, az idő bebizonyította, h bármikor számíthatok rá, és a beszélgetésünket akár 1hónap után is ott tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk:D. Mindig van mondanivalónk egymásnak, és már soha nem is vitázunk. Sok mindent megéltünk együtt, pl.: az első bált, az első Igazi szerelmet (bár ilyen alkalmakkor nem nagyon találkoztunk xD). Ő sem az osztálytársam, és mindkettőnknek vannak más barátai is, akikkel a suliban lógunk együtt, de azt hiszem, ha most megkérdeznék: "Ki a legjobb barátnőd?" a válaszom az lenne: K :).

Kinek mit jelent a barátság? Kiből mikor, mennyi idő után lesz jó barát? Azt hiszem ez ember függő. Emellett pedig az is fontos, h mennyi idősek vagyunk, fiúk v. lányok, mi az érdeklődési körünk, és mire van szükségünk egy barátban.

Ironman, vagyis inkább irongirl

A Vasember idén is óriási élmény volt, és a 24óra ezuttal gyorsabban repült el, pedig most sem aludtam egy percet sem :). Mikor hazaértem persze rögtön mentem is az ágyikómba egy jó kis zuhany után :D.

Sorversennyel indítottunk, ami azt hiszem nem örvendett túl nagy lelkesedésnek :S. A legnagyobb sikert az aratta, h a 12.-es focicsapat minden mérkőzését baba- és élénk rózsaszín pólóban játszott végig:D. Nagyon... szexik voltak xD.
A hangulat idén sokkal jobb volt, még a nézők is nagyobb számban voltak jelen! Sikerült az Öreg diákok elleni kosármeccsen kosarat dobnom, amire tavaly nem volt példa :). Hát nem vagyok ügyes?

Hajnali 3 magasságában a focicsapatunk felállt teljes létszámmal, a legjobb játékosaival a 9.-esek ellen, akik csapata akkor 4lányból és a kapus srácból állt:D. Drága fiaink néztek egyet. Az egyik tanárnő pedig felénk fordult (t.i.: lányok felé: A, D, és felém), és mondta, h akkor most játszunk mi. Hím nemű évfolyamtársaink pedig készségesen adták át nekünk a pályát, és még az ex- barátom is lement, miután N befutott, és játszani akart:D. De csak 3percet lehettünk a pályán, mivel 9.-es kapus srác egy óriási, hibát vétett, amit bunkóságnak vettek a fiúk: kijött a kapuból és lőtt egy gólt.De a srácok "megtorolták a szörnyű tettet".

Idén csak egy srácot kellett a kórházba szállítani, mivel az egyik tanárúr átesett rajta :S, ezen kívül kisebb sérülésekkel megúsztuk. Nekem csak a jobb bokám fáj, és az egyik 12.-es srác az ujjamat találta el floorballban a labda helyett, ami most kétszerese.
Mindent összegezve, jó élmény volt, és jövőre is megyek. Akkor pedig már mindenkit verünk :D.

Vigyázat P. diákok! Jövőre is jövünk! :)

Ami kimaradt eddig

Tartozom egy beszámolóval a bálról. Megígértem, így most megírom nektek, ahogy én láttam, és éltem át.
Mikor megérkeztem a suliba, már csordultig volt kiöltözött diákokkal, és büszkeségtől dagadó szülőkkel. A ruhatárban összefutottam egyik srác o.társammal, M-mel:). Lefelé a csarnokba pedig volt barátomba "ütköztem", aki a tesójával és jelenlegi bnőjével jött. Végig reménykedtem, h egy táncra felkér, de ez nem teljesült. Visszagondolva pedig rájöttem, h ez így volt normális. Hiszen én sem engedtem volna/néztem volna jó szemmel, h a barátom az exével táncikál, még ha barátok is még. Ami nagyon zavart, h utána két napig egyfolytában Ő járt a fejemben. Nem tudom megmondani miért, de eszembe jutottak az együtt töltött perceink.

A Nyári Srác is jelen volt természetesen :). A zenekar kb. 4, általam nem ismert számot játszott, ebből 2re kért fel Ő :D. Óriási volt! Meg kell mondanom, tényleg jól táncol:D. Persze a narancssárga nyakkendője is megvolt, ami nekem különössen tetszik.

Ezenkívűl még 2sráccal táncoltam. Egyik o.társam L volt; a másik meg egy 10.-es srác, aki jóformán lecsapott rám az egyik szám elején xD.
Az est nagy részét K-val töltöttem, és az ő unokatesójával:D. Jól éreztem magam, bár megvolt az a bizonyos "harmadik kerék" érzés.

A suli másik nagy eseménye a Vasember, ami holnap kerül megrendezésre. Ez egy 24 órás sportrendezvény, ahol évfolyamonként versenyeznek a diákok egymással.
Én második éve fogok részt venni benne, de főként a hangulat kedvéért, nem a sportért:D. Hihetetlen az a tömeg, ami összegyűlik, és szurkol a társainak. A lelkesedés, és jókedv, ami hihetetlen légkört varázsol az egésznek. Legalábbis 9.-esként ezt láttam. De akkor nem maradtam, csak néző voltam egy rövid ideig.
Tavaly kihalt volt az egész. A diákok mind eltűntek, ha nem ők játszottak, így az egész szörnyű hangulatú volt.
Remélem idén jobb lesz, és megint megkapom azt a lelkesedést, ami mágnesként vonzott felé 14évesen:).

"Semmi gáz! Semmi vész! Eltalálni nem nehéz! Hajrá skacok, hurrá!"
by: Neveletlen Hercegnő