Lehet kezdek paranoniás lenni, de tök olyan érzésem van, mintha az eddig hitt összes jó barátom "feladott volna".
Ma 2× találkoztam É-vel, és mindig olyan szomorú, sajnálkozó szemekkel nézett rám. De nem tudom miért.
L-el összefutottam suli után, és egy jót beszélgettünk a szélfúvásban. Szóba kerültek a pasik, elsősorban az exek, és kiderült, h É úgy gondolja, én még mindig bele vagyok zúgva a volt pasimba, Z- be. Tegyük hozzá, h Z egy időben tök jófej volt, és mindig megállt 1-2 percre beszélgetni. Az utóbbi időben (mióta É-vel megint "legjobb barátok"), mintha kerülne :S...
Ami tény, h nagyon szarul esik az az, h É előttem állandóan Z-ről dumál. H "így a legjobb haverom, most ezt csinálta Z stb." . Ráadásul állandóan a termünk előtt állnak szünetben, és ott dumálnak. Sztem nem ilyen egy valódi bnő...
Sz- szel pedig pénteken reggel összevesztünk. Egész nap egy szót se szóltunk egymáshoz. Moziba se jött el, de azt nem bánom. N- nel jól szórakoztunk :D. A mai nap is döcögősen indult vele kapcs- ban, és a vége se lett húú de fényes.
Hadd tegyek fel hát megint egy kérdést: MI A HIBA BENNEM?* :O
*A helyes megfejtők között egy "Örök Hála" csekket sorsolunk ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése