Divatbemutató!

Nem fogjátok elhinni, de alig 2napja kipróbáltam magam, mint modell!

Oké, nem kell kapásból elájulni, mert nem egy híres divattervező ruháiban vonultam végig a sztárvilág aprja- nagyja előtt. Ami azt illeti... régi idők ruháit öltöttem magamra, h a kíváncsi múzeumlátogatókat lenyűgözzem (és segítséget adjak nekik az 1800as- 1900as évek viseleteiről). Most, h mindenki értse, kifejtem bővebben: múzeumok éjszakája alkalmából a város majdnemh egyetlen múzeuma kiállítást nyitott a régi idők divatjáról. Úgy gondolták a műsort is feldobják kicsit, hát szereztek pár ruhát, kerítettek pár lelkes- önkéntes modellt ééés tá- dáám: így kerültem én a képbe :).
Péneteken volt a ruhapróba napja, amikor egymást "téptük" a különböző ruhákért :D. Mázlim volt, mert az a ruhaköltemény lehetett az enyém, ami már a terembelépéskor megbabonázott: 1800as évekbeli, hosszú, óriási, bordó ruha, ami szabadon hagyja az ember vállát, virághímzésekkel díszített és külön negyed órát kell szánni a felvételére. Mese szép volt, jobb mint álmamiban: mert ezt TÉNYLEG viselhettem! Ami plussz pont volt a ruhának, h: mintha rámöntötték volna.
Anyum el volt ájulva, mikor szombat este megpillantott benne :) és- lehet kicsit beképzelten hangzik, de így van- láttam más lenyűgözött szempárt is.
A másik ruhám egy 1940es évekbeli estélyi volt, de már nem szoknya v. ruha, hanem egy nadrág ujjatlan felsővel. Visszanézve a képeket, az is elég jó volt!

A közönség tapsát csak az öltözőből hallottuk, de sztem abszolút megérte :). A lépcsőn sem estem le, pedig az volt a legnagyobb félelmem xD.