Party az élet

Ahogy fogyatkozik a suliban töltendő napok száma, úgy fogyatkozik a tanulnivaló is; és ez határozottan fura.
A hét utolsó két napján össz-vissz 20 diák koptatta az osztáypadokat minálunk. Ugyebár, voltak egyesek, akik külföldre távoztak, mások pedig a legnagyobb bulin vettek részt az országban, ami 2évente kerül megrendezésre. Sajnos a tanárok egy része még így sem könyörült rajtunk, és minket, ottmaradottakat kínoztak. De voltak jófej tanárok, mint a mi drága hittan tanárunk; aki felidézte számunkra gimmnáziumi éveinek szép emlékeit.

Tegnap este megint elment a szokásos banda billiárdozni. Törzshelyünk zárva lévén, most az S-be mentünk. Ezelőtt még sosem jártam ott, és sztem tetszetős egy hely :). Elég sokan járnak oda péntek esti kikapcsolódásképp, ráadásul a legtöbben korombeliek.
Odajutásom is elég vicces volt, legnagyobb részben a társaságnak köszönhetően :D. É ugyanis késett, így nem ment edzésre, és inkább a kocsmába jött. M sem volt, akit még jól ismerek; így S-re bíztak, aki erről mindaddig nem tudott, míg meg nem jelentem edzésen és közöltem vele az utasítást :D. S kocsival vitt el hármunkat (rajtam kívül még 2srácot) a törzshelyünkre. Mikor ki akartam szállni, meglepetten tapasztaltam, hogy az ajtóm nem nyílik. Már a két srác kiszállt, és S is készülődött, mikor zavartan megkérdeztem: "Ciki, hogy nem tudom kinyitni az ajtót?" S hátranézett, majd válaszolt: "Jah, eléggé." De M (az egyik írtó helyes srác, kár h van bnője :S) a segítségemre sietett, és kinyitotta előttem az ajtót :D xD. Nem sűrűn ülök autóba, de tessék, akkor is ilyen történik!
Megint 10-et ütött az óra, mire hazaértem. Még szerencse, h anyu nem bánja, sőt, ő maga biztat a "bulizásra" :D. Ráadásul K.-val kedd este is szeretnénk koncertre menni.