Új év = új élet?

Eljött a 2009-es év utolsó napja is. Hát ennyi volt. Ilyenkor az emberek csodára várnak, vagy vmi kézzelfogható változásra. De ez nem így megy. Nem lesz más az életed, ha 2010 jan. 1.-én kinyitod a szemed. Főleg, h ilyenkor a legtöbb ember másnapos, és inkább elátkozza az éjszakát xD.
Ha változást akarsz, akkor magadnak kell tenned érte, és türelmesen várni a hatást. Valószínüleg ezért az újjévi fogadalmak. Az emberek úgy érzik azzal, h új év kezdődik új eséjt kapnak, és ez segít is nekik a küzdelemben:).

Felmerült bennem is a gondondolat, h ez alkalommal én is megfogadok vmi(ke)t. Tudom milyen rossz tualjdonságaim vannak, amiket változtathatnék.
Pl. elsőnek megfogadnám, h kedvesebb leszek a hugomhoz. Nem vagyok gonosz dög vele szemben, csak néha mégis rajta töltöm ki a felgyülemlett feszültséget, ami nem túl testvéri, el kell ismernünk :S.
Másodiknak mondjuk segítőkészebb leszek. Főleg anyuval szemben, mivel néha még a szemetet sem vagyok hajlandó levinni...
Harmadszorra pedig azt fogadom, h igyekszek nagyobb társasági életet élni, és ha már ott vagyok, akkor kinyitom a számat is. Lehet, h ez furin hangzik, de nagyobb társaságban vhogy "elmegy a hangom". Nem merek megszólalni, mert úgy érzem, csak hülyeség lenne, amit mondanék, és senkit nem érdekelne. Tehát egy kis önbizalom kellene:).


Idén szilveszert K-éknál töltöm. Mivel szülei máshol köszöntik az új évet, így a lakás a miénk:D. Igazi csajos estére számítok=), és a legjobbakra. Dvd-és és pletyizés, meg amit még akartok :D :P!
Boldog Új Évet Kívánok =)

U.i.: hétfőn írtam e-mail-t D-nek, de mivel 25.-e óta nem nézett fel az adott közösségi oldalra, a válasz még várat magára.

Jobb szőkének?

Miért van az, h egy szőke csajt mindenki szexinek, mégis butának tart; de a legtöbb pasi mégis az ő lábaik előtt hever?
Bár mostanra inkább minden nő sötétebbre festeti a haját, pár évvel ezelőttről rengeteg olyan film maradt ránk, ahol a történet főhőse egy szőke csaj, aki megmutatja a világnak. Hogy mit? Természetesen azt, h ő nem is olyan szőke; h igenis van tehetsége; és h tényleg képes az összes pasit megszerezni, aki feltűnik a Tv képernyőn.

Mi a szőkék előnye?
1.Mindig átengednek az úton. - Ha vki elég rövid szoknyát húz, akkor neki is megállnak a kocsik! Tapasztalat:).
2.Könnyebben megtalálnak a sötétben.- Az áltál, h mindenhol magad mögött hagytál egy szőke loknit vagy az egyik műkörmöd; esetleg a sikítozás miatt?
3.Kevésbé látszanak az ősz hajszálak.- Na igen, de a 21. század kiválló ősztakarást biztosító festékekkel rendelkezik.
4.Mindenki szépen, lassan, tagoltan beszél hozzád.- Vagyis kapásból hülyének néznek, így meg sem kell szólalnod, h tudasd, nem vagy IQ bajnok... Időspórolás.
5.Senki sem várja tőled, hogy tudd, mi a különbség az integrált áramkör és a derékszögű háromszög között.- De ha van egy kis sütnivalód, akkor úgy teszel, mintha pontosan tudnád, és bájosan- egyetértően mosolyogsz:).
6.Mindenki megtapsol, ha véletlenül nem a pirosnál kelsz át a zebrán.- Az élet apró örömei. Erre mit is mondhatnék?
7.Senki sem botránkozik meg, ha rosszul vezetsz.- Jesszus, nem akarom tudni, h szereztél jogsit! De mi, többiek, akkor mégis h közlekedjük?
8.Mindenki tőled kér útbaigazítást a plázában.- Még egy apró öröm: vmi, amit te is tudsz!
9.Fejből tudod a Retro és a Persona árlistáját.- xD

Nos, ha ez megéri nekünk, akkor tessék csak nyugodtan szőkénak lenni. Én viszont szeretem az eredeti hajszínem, bár tény, h 1éve melíroztatom, így van benne néhány szőke tincs. Ezt viszont az újítás kedvéért csináltam, ráadásul én már bizonyítottam, h nem jó szőke lennék:P (csak néha xD...).
De ha ezzel sem tudtalak meggyőzni, akkor csak annyit mondhtatok, örülj, h csaj vagy! Azt hiszem, ennek az előnyeit nem kell részleteznem:).

A bejegyzés nem azért készült, h bárkit is megsértsek; de ha mégis vki magára veszi, attól bocsánatot kérek!

Válasz nélkül

Anyummal tegnap este beszélgettünk. Röviden elmeséltem neki a szombat este történteket, kíváncsi voltam az ő véleményére is.
Nagyjából a következő választ kaptam: "Ne gondolkodj ilyen sokat rajta! Amit nagyon akarsz, ugysem kapod meg (ez vajon a karácsonyi ajándékokra is vonatkozik?). Minden úgy lesz, ahogy a Sors akarja, ne küzdj ellene."
Könnyű mondani, h ne gondolkodj rajta. Ha egyszer reggelente Ő az első gondolatom, és este is Vele alszom el. Csak éjszaka nem kísér, álmaimba nem furakodott be.
Bár a beszélgetés után, mintha eltűnt volna a kő a mellkasomból, amit eddig magammal cipeltem, és mintha megfújtott volna. De annyira megszoktam, h ezt észre sem vettem, míg el nem tűnt onnan. Anyum tudta nélkül új gondolkodni valót adott nekem, ami arra késztetett, h másokat is megkérdezzek.

A Sors.

4 különböző haveromnak tettem fel a kérdést: "Szted van olyan, h Sors? És ha igen, mit jelent ez?" 2-en mondták, h van Sors, és egyikük azt is hozzátette, h ezt Isten írta meg nekünk. Egyikük csak annyit válaszolt, h van valami felsőbb erő, ami irányít bennünket, de nem tudja mi az. Tőlük eltérően pedig egy választ kaptam: gondviselés van, és így minden úgy van, ahogy a katolikus hit megfogalmazza.
Érdekes volt meghallgatni őket. Mindegyik másért volt érdekes, és szimpatikus. Még nincs saját válaszom, de én vhogy szeretném mindkettőjüket: Istent is és a Sorsot is. Bár még nem tudom, h rakom össze a kettőt. Sajnálom, ha vkinek ez nem tetszik; de nem is zárkózom el attól, h megváltoztassam a véleményem.
Egyébként, sztem mindenkinek joga van abban hinnie, ami neki a leginkább megfelelő. Abban, ami megfelelő válaszokat ad a kérdéseire. Ez a téma viszont elég bonyolult.
Ma du.-án végre volt időm, h beüljek a sötét szobába 2égő gyertya mellé és gondolkodjam. Mindenkit végigvettem, aki most fontos szerepet játszik az életemben. Jólesett csak ülni a csendben, és hagyni, hadd kergessék a gondolatok egymást a fejemben.
Bár még keresek válaszokat, de tudom, egyszer én is megtalálom őket. Addig pedig figyelek, és sodródom az idő tengerén, amíg el nem jutok a megfelelő szigetre:).

Merry Christmas!

Szombat esti kiruccanás

Mikor az ember már lemond valamiről/ valakiről, és eszébe sem jut; akkor az élet mindig ad egy kis ajándékot /emlékeztetőt (ez csupán a nézettől függ), és akkor borul minden.

Szombat este egyik régi mászótársam együttesének első koncertjén voltam, ami egy aprócska kocsmában volt, a város túlsó végén. Az idő nem volt túl fényes, mivel a hó úgy döntött, pont ezt az estét választja, h csillogó fehérbe botítsa a várost. Szóval megküzdöttem azért, h eljussak a helyszínre:D. É- vel, és az ő egyik haverjával voltam:). Miután szépen egymás után becsúsztunk a kocsmába xD (t.i.; azt hiszem nem mondok nagy újdonságot, ha megjegyzem:tiszta víz volt a padló), letelepedtünk 2asztal mellé (ahova mindenki a kabátját dobálta xD). Épp É-vel dumáltam, mikor ő olyan bejelentést tett, ami az egész estémre kihatással volt: "Itt van D!".
Rövid ismertető, h ki is D: aug. utolsó hetében találkoztunk először B-F-en, ahova É hívott meg. Utána elkezdtünk msn-en dumálni, míg végül összehoztunk egy találkozót. Utána nem jelentkezett. Tudni kell róla, h ő tipikus álompasi egy bizonyos oldalról szemlélve: NAGYON helyes, szőkés- barna haj, óriási barna szemek, vagy 2fejjel magasabb nálam:), és okos (nem jó tanuló, de am. rendkívül művelt). Ennyit róla. Szóval...
...ott volt D. Odajött az hozzánk, mindekinek köszönt, aztán elkezdtünk beszélgetni:). Kedves, aranyos volt; bár azt hozzá kell tennem, h akkor volt már benne pár pohárral. Aztán többször is megölelt, ami nagyon jól esett: sokáig és közben simogatta a hátam:). Végül az egyik ilyen alkalom után megcsókolt! Felemelő érzés volt. Az est során többször is smároltunk, míg keztem magam kicsit kellemetlenül érezni, amihez vmiért félelem is társult. É is óva intett, figyelmeztetett, h amit most csinál, az nem komoly, és h valószínű másnapra nem is fog rá emlékezni. De akkor úgy voltam vele, h: "Kit izgat? Legalább van egy jó estém!". Aztán "megszöktem" É-ékhez: csocsózni mentünk:D. Legközelebb (és utoljára) akkor találkoztam D-vel, mikor már a kabátomat vettem, ők meg épp bejöttek kintről. Bár azt elutasítottam, h hazakísérjem, ahhoz ragaszkodott viszont h az ajtóig elkísérjen. É-t bennt hagytuk, míg elköszönt mindenkitől; én pedig kimentem vele:). Odakinnt magához húzott, és megcsókolt, de csak 1× engedtem neki. Aztán É is kijött, és elmentünk. Mikor visszanéztem láttam, ahogy kinnt áll a kocsma előtt és utánunk néz. Akkor szívesen visszamentem volna hozzá...

U.i.: mikor beszélgettünk, megjegyeztem; h úgysem fog semmire emlékezni mára, mire azt kérdezte, mit tegyen, h bebizonyítsa igenis fog. Mondtam neki írjon rám msn-en, vagy egy sms-t, amit meg is ígért. Nos, ez nem történt meg :(.
Nem tudom, h mi lesz ezek után, de jól esne, ha keresne. Mert így olyan álomszerű az egész szombat estém:).

Karácsony para

Már csak 7nap Szentestéig, és alig 3 a várva várt karácsonyi szünetig!
De ez az idő is elég stresszes tud ám lenni (ezt én magam igazolhatom). Hiszen nem csak a hóval (ami azért ciki, mert nincs egy normális csizmám! Mindegyik beázik akár egyetlen szem hó hatására xD), a feldíszített fával (kemény dolog megfelelő fát találni, aztán meg stílusosan feldíszíteni úgy, hogy a család többi tagjára ne hozzon frászt), ajándék halommal (minek csomagoljuk be, ha ugyis kibontjuk?) és édesség hegyekkel (Anyum ilyenkor átvált konyha- tündérke üzemmódba, és vagy 6féle sütivel örvendeztet meg minket) kell megbírkoznunk; hanem az ajándékvásárlással is.
Általában annak veszünk ajándékot, akit ismerünk. De ez még nem azt jelenti, hogy könnyű ajándékot vásárolni. Idén viszonylag jól megúsztam, mivel anyu megmondta mit szeretne, hugom ajándéka pedig felesbe megy:D.
Ilyentájt a tini magazinokban megnől azoknak a cikkeknek a száma, amik azt igyekeznek a fejünkbe vésni (ami így is tele van a Nagy Francia forradalommal), hogy mit szabad adni vkinek és mit nem. Ami sztem kicsit hülyeség. Miért ne adhatnál ezt vagy azt vkinek, csak azért mert vad idegenek nem tudnak mást kitalálni már (amit persze azzal a címszóval illetnek, h gáz lenne, ha...)?
Ohh, erről jut eszembe: a Nyári Srác megígérte, hogy kapok karácsony alkalmával egy pohár forrócsokit az automatából:). Most azon gondolkodom, hogy ez jó-e vagy sem... És nekem kellene vmit adnom? xD
Tavaly apumtól kapott ajándékom elég rossz hatással volt rám, mivel látható tanubizonyságot adott arról, hogy a SAJÁT APÁM nem ismer :(! Reméljük idén valami frappánsabbal áll elő.


Talán mindenkinek ismerős az "Angyalkázás" nevezetű játék, ami 3.óta izgalomban tart minden tanulót (és osztályfőnököt) a karácsony előtti napokban. Sztem azért találták ezt ki, hogy teszteljék kreativításunk; és felmérjék, hogy mennyire ismerjük a másikat. Felkészít az életre. Ezzel vitatkozni nem lehet!
Drága iskolánk megint talált vmit, amiben megmutathatja hatalmát (és hogy mennyire logikátlan). Ez évben úgy határoztak, hogy nem állíthatunk fát. Igen, jól hallottad. Bár a mi osztályunkra ez nem volt nagy hatással: kissé szegényes és megviselt fánk ott "pompázik" az egyik sarokban:).
További hóban gazdag napokat:P!

Álmaim pasija?

Mostanában egyre gyakrabban álmodok éjjel, amin aztán agyalhatok a nap során. Lassan már az egész baráti köröm-, és famíliám megfordult minimum egyszer álmaim színterén xD.
Volt már, hogy amit láttam meg is valósult, pl.: megálmondtam, hogy 13 ponttal maradok le az írásbeli nyelvvizsgán; ami be is jött! Sajnos...
De gyakoribb az olyan álom, ami a lelki állapotomról és a vágyaimról imformál. Ami a legtöbb esetben nagyon jól jön, mivel én magam sem tudom bizotsan, hogy akkor "most mi is van?":). Néha egy baráti kapcsolatomról ad felvilágosítást; olykor pedig világosan megmondja, hogy mit akarok az illetőtől (amit bizonyos esetekben elég nehéz orvosolni/ kivitelezni:S).

Múlt éjjel életem első igazi szerelme "látogatott meg". Nem volt semmi... Ugyhogy most azon töprengek, hogy vajon MIÉRT? Legyek őszinte? Egye fene leszek (de nem pletykálni csajok!:P), eszembe jutott, hogy jó lenne vele újrakezdeni...:$. De mondjuk ez jogos, nem?
Múltkor, egyik éjszaka álmodtam azt volt barátommal, hogy megölel és vígasztal; míg a rákövetkező éjjel a Nyári Srác ölelt meg és még mást is csinált:P. Érdekes volt olvasni, hogy bár ugyanaz volt a cselekedet, mégis teljesen mást jelentett a két álomban.

Napjainkban már sok Álmoskönyvet találni a könyvesboltok polcain, így ha meg akarjuk fejteni az est küldötte jeleket, sok féle közül választhatjuk ki a nekünk megfelelőt. Néha érdemes egyet felütni:).
Az álmok visszahozhatnak múltbéli dolgokat, de a jövőre is előrevilágíthatnak. De ez csak, mint egy alternatíva tűnik fel, nem 100%- os a beteljesülés valószínűsége.

Azt hiszem, ezt a mostanit is a "Jó lenne, ha..." álmok stócába kell elraknom:). Ha pedig kevem tartja, előszedem a kupacból és a képzeletemben újra lejátszom az eseményeket:).
Álmokban gazdag éjszakákat!

Elárulva

Egyedül ülök az asztalnál. A terem tele van, hozzám mégse szól senki. Még csak ide se néznek! Legszívesebben kiabálnék, vagy sírva kirohannék. De nem teszem. Maradok, és úgy csinálok, mintha minden rendben lenne. Pedig ez csak a látszat, egy jól megalkotott váz, aminek a belsejében épp apró darabokra tört egy becses érték. Egyedül vagyok, senki nem áll mellettem. Pont az hagyott a földön, akit én magam már sokszor felsegítettem.

Lehet bennem van a hiba! Bár egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány "nagyon jó" barátnőm volt, mégis minden ilyen barátságban előfordult egy mozzanat: egyszer csak egyedül maradtam, mert az "én jó bnőm" talált egy másikat. Egy jobbat. Hiába a sok együtt töltött idő, az átbeszélgetett órák, mindig jön egy másik. Én pedig akkor kénytelen vagyok csendben ülni, mosolyogni, és mutatni, h mennyire nem bánt ez az egész. Pedig fáj. Csak képzeld el: vkinek odadtál magadból egy darabkát; az illető pedig hanyagul, mit sem törődve a földre tobta és megtiporta. Ennyit ér hát a barátság? Akármikor eldobható? Persze vissza lehet érte menni, hisz az úton heverve nem biztos, h bárki felveszi. De a leporolt is úgyanolyan jó? Attól, h egy kicsit megtörlik, még nem fog a régi fényében tündökölni. Ott marad rajta egy folt, ami mindig emlékeztet a árulásra.
Bár újra lehet az illető "nagyon jó barátnőd", de a kérdés mindig kísérteni fog utána: "Mikor fog újra eldobni?" Amiért persze nem te vagy hibáztatható, hiszen ez az, ami születésünktől fogva bennünk van: félelem a bánattól, a fájdalomtól.

Irigykedve tekintek körbe a teremben: mindenkinek van egy társa! Senki más nem ül magában, csak én. Hát mit követtem el? Velem van a gond? Érzem az arcomon legördülő könnycseppet, ami a földre hullva semmivé lesz.

Kényszer pihenő

6. óta először vagyok beteg, és hiányzok 3napot, erre tessék: most áll feje tetejére az osztály!
Sz- től kapom minden nap a híreket telón (mivel anyum a lakásból sem enged ki xD), és utána mindig bosszankodom, h: "Most miért nem vagyok ott?"
Jó, mondjuk tegnap pont megúsztam egy kisebb botrányt az "ellógott" francia miatt. De beszámoltam róla anyunak (ti.: rosszul éreztem magam, ezért jöttem haza; csak a doktornővel akartam leigazoltatni, de elfelejtettem), aki megígérte (rövid fejmosás után), h leigazolja nekem; de valószínű nem lesz rá szükség, tekintve, h valóban betegen nyomom az ágyat idehaza:S.
Totál para vagyok (xD) a szombati vizsga miatt, és már túl akarok lenni rajta!

Remek érzés reggel felébredni, és tudni, h bőven van időm. Hiszen nem kell suliba mennem (és így a buszra futást is kihagyhatom), se tanulni (vagyis akkor állhatok neki, amikor akarok). Csak fogom magam, átmászom a kanapéra, bekapcsolom a Tv-t, és butulok, ameddig akarok xD. Kicsit rászoktam a Vivára, azt hiszem ennél jobb csatornát nem nagyon találhatok:). Mivel nagy sajnálatomra ma du.-án megtekintettem az utolsó, birtokomban lévő Vampire Diaries részt most megöl a kíváncsiság! Ilyen nincs! A folytatást pedig sehol nem találtam meg:S.
Mielőtt megköveznétek, inkább lelépek:P. Bye:)!

Új lendület

Meguntam, h az életem főként csak a srácok körül forog. Ugyh kedves olvasóim- remélem nagy örömötökre-, most ezt a témát mellőzni fogom:).
Tegnap este egy hosszabb telefon- beszélgetést folytattam K- val. A konyhában állva, rózsaszín köntösömben, kezemben a kagylóval olyan megállapítást tettem, amiről azon nyomban tudtam, h helyes: " Most nincs szükségem semmilyen fiúra, hiszen időm sem lenne rá. Jobb ez így most, szabadon:)." Ennek a jegyében fogok tovább értekezni:P.
A vasárnapi torokfájásom tegnap estére elmúlt, hála 1kg cukorkának és több liter teának xD. Ma reggel viszont náthásan ébredtem. Mivel szombaton nyelvvizsgázom, anyu rendelkezett: a hét hátralevő részét itthon töltöm, pihenéssel:).
Épp töriről sétáltam ki, mikor a büfé felé fordulva, majdnem nekimentem a falnak:D xD. A Nyári Srác pedig pont látta ezt, ugyh jót nevetett rajtam:D.
Sikerült ma reggel az angol- keringős tánc- próba végét is elcsípnem:). Gyönyörű volt, én is ilyet szeretnék majd jövőre táncolni!
Megvan az új angol tanárunk is:S (az eddigi babát vár). Ma volt vele az első óránk, és első benyomásom nem túl jó róla:S. Nem tetszik a kiejtése. Persze jófej, DE... Oké, elismerem, csak a szomorúság mondatja velem ezt, hiszen H.M-t már megszoktuk, tök jófej volt meg minden... Erre tessék, 1évvel érettségi előtt...!
Most pedig ágyba bújok, és élvezem a nyugalmat és a SULIMENTES napokat:D.

Pasik

Üdv minden kedves olvasónak!
Úgy tűnik a csalódás megint rám talált. Persze megint egy srác képében... Ma du.-án megint volt egy randim, de amit megláttam a srácot, már tudtam, h ez nem lesz jó. Helyes megérzés volt: bár sétálgattunk és beszélgettünk valahogy mégsem voltunk egy hullámhosszon. Nem tetszett a beszéd stílusa, és mintha két különböző dologról dumáltunk volna! De én se szórakoztattam őt túlságosan: folyton ásítozott, és megnézett minden csajt, aki elment mellettünk. No comment:S. Örömmel jöttem el. Azt hiszem többször nem randizunk már... Lehet, h hülyén hangzik, de megkönnyebbültem utána.
A suliban tegnap volt a szallagavató. Csak a végére "lógtunk be" egyik o.társammal. Bár a mi évfolyamunk búcsúztatta a ballagokat, be kell vallanom: ez nem volt nagy szám:S... Közben pedig fennt álltam a karzaton, és azon elmélkedtem, h milyen gyorsan rohan az idő. Most olyanok ballagnak, akiket tényleg ismerek. Fájdalmas a búcsúzás, ami a tegnap estével kezdődött el:(. Ráadásul ott van Ő. Tudom- tudom, már rég le kellett volna róla mondanom, de nem megy. Tök őszintén: még mindig reménykedem. Igen, róla beszélek: a "Nyári Srác":).
Bár csütörtökön szörnyű lelkiállapotban voltam, ő pedig..., nos többször is beszólt; ami persze elég szarul esett. De miután szóltam neki, h fejezze be; tök jófej lett, és egy rossz szót sem szólt azt követően.
Mint említettem, a mi évfolyamunk volt felelős a szallagavatóért, ugyh velünk pakoltatták a székeket... Nagy meglepetésemre (ami tök felesleges volt), ott találtam volt barátomat is. Ekkor következett egy hmm, azt hiszem elég ciki jelenet:$... B köztünk állt, mikor én az ex-emmel beszélgettem, és így kérdezte, h kiálljon-e a képből, és h tetszik-e nekem a srác. Mivel épp egy székhalmot vittek el előttünk(köztem és a volt pasim között) félhangosan közöltem vele: "Ő az ex-em!". És azt hiszem ezt a volt barátom is hallotta. Ugyh most ezen is rágom magam, h ez gáz-e:S...
Nos, megértem azt, aki ezek után elfut, és többet felém se néz:D,. Lehet jól gondolja: "Totál kész ez a csaj":)!!

Jótékony magány

"Mint nem adnék egy kis egyedüllétért!"

Mostanában elég sokszor motyogom el ezt a kis sóhajt, ami nem nagyon akaródzik megvalósulni. Mióta hugomnak sincs napközi ez a kis luxus ritkán jön el hozzám. De most őszintén! Túl sokat kérek? Csak annyit szeretnék, h mindenki lépjen le itthonról mondjuk... 1délutánra. Nah, ugye, h nem sok!? Annyi a bökkenő, h anyumat és N-t sem paterolhatom ki, h: "Menj szépen játszani az Xy-nal!" vagy "Látogasd már meg Z-t!". Kicsit durva lenne.
Pedig olyan szívesen hallgatnám a kedvenc számaimat- természetesen max hangerőn-, míg a felettünk lakó öreg néni le nem jönne reklamálni. Közben cappuchino-t korgyolnék, és körbetáncolnám a lakást. Ha már megvolt az említett látogató xD, fognám magam, és egy jó könyvvel végigfeküdnék a szönyegen. Mikor már az összes porcikám nyavalyogna a padló miatt, keresnék egy jó kis DVD-t. Kukoricát pattogtatnék, vagy lecsapnék egy tábla csokira és mindent figyelmen kívül hagyva, békésen kucorogva a kanapén elmajszolnám az összeset (természetesen a film mellett).
Egyszerűen nem értem azokat az embereket, akik óriási traumával élik át azt a kis időt, amit baráti társaságuk nélkül kell eltölteniük. Szerintem ők félnek maguktól. Félnek a gondolataiktól. Pedig nincs is jobb egy fárasztó nap után, mint véginyúlni az ágyon, és mindent kizárva gondolkodni. Vagy egy séta keretében összegyűjteni a nap legjobb eseményeit, és kiszellőztetni a fejünket. Aki még nem próbálta, annak melegen ajánlom:).
Most pedig egy kis magány reményében távozom=).
Bye!

Fagyos örömök

Új hírek itthonról:)!
Tegnap a srác (akivel pénteken randiztam) enyhén szólva lerázott msn-en:S. No comment. Nem értem, és kissé zavar is. De azt hiszem, ezen könnyen túlteszem magam.
DE, a Nyári Srác mostanában többször ír rám msn-en, hogy kedélyes beszélgetéseket folytassunk:D. Nagy örömömre.

Bár nem terveztem, pénteken mégis behuppanhatok az egyik kényelmes moziszékbe, hogy megtekintsem a New Moon-t:). Számomra az első film kiábrándító volt, így eszembe se jutott, hogy elmenjek a 2. részre. Aztán tegnap este vagy fél órát dumáltam anyum egyik munkatársával, aki javasolta, h menjek vele (mivel a férje nem nagyon élvezné xD...).
Ma reggel pedig a jégkoripályán kezdte az osztály a napot:). 2órát töltöttünk a kissé huplis jégen száguldozva, megúszva ezzel 1töri órát, és 1gyilkos tesit:D! Egyszer sikerült majdnem egy tömegkarambolt előidéznünk, mikor Sz megbotlott xD.
Ui.: Sikerült kiderítenünk ki a "Helyes Srác":). Sz már év elején kiszúrta, de senki nem tudta megmondani. Máig:D. Csak 1padsorral arrébb kellett érdeklődnöm xD... Hát ez van.
Au revoir=)!

Randi és barátok

Olyan sűrű- fárasztó hét volt ez. Azt hiszem ezzel megmagyarázhatom, h miért is nem írtam eddig. De ennek bepótlásáért most több mindenről fogok értekezni:). Akkor fogjunk bele.

Múlt hét utolsó napján randizni voltam egy sráccal, akit nemrég ismertem meg:). Sétáltunk, beszélgettünk 2órán át. Hazakísért, és visszafelé jövet megfogta a kezem. Aztán a héten egyik nap megegyeztünk, hogy pénteken megint találkozunk. Mivel péntek du.-án még időpont és helyszín sem volt megbeszélve kicsit elszomorodtam, h mégse jön össze:S. De végül találkoztunk: elmentem hozzájuk (albérletben lakik másik 2sráccal) és megnéztünk egy hmm, ijesztő vígjátékot. Kaptam forrócsokit, minden tök jó volt, de az általam oly remélt pillanat elmaradt... Hazakísért, de nem csókólt meg, és hazafelé már a kezem sem fogta meg:(. Most meg itt ülök, és azon agyalok, h lehet elrontottam vmit, vagy mégsem jövök be neki. Közben pedig fennt van msn- en, de nem ír. Komolyan mondom, én nem értem ŐKET!

Aztán persze ott van a srác, akivel nyáron kavartam. Csütörtök este 2és fél órát dumáltunk és hülyültünk msn-en:D. Annyira jó volt; és tudom, h ő is élvezte. Mikor suliban látom/összefutunk mindig meglódul a szívem, és öröm tölt el, nem is beszélve a vörös színről, amit az arcom ölt. De azt hiszem, be kell érnem a barátsággal, ami most jól működik köztünk (és ezt anyum is megállapította)!

Bár lehet, hogy vkit már 3éve ismersz, de még sose beszélgettél vele IGAZÁN. Amikor pedig megtörténik, rájössz; hogy valójában mennyire egyetértetek a dolgokban, és sok a közös bennetek:). Nos, én ezt tapasztaltam pénteken. Angol tanárnőm nem volt, így az utolsó óránk elmaradt. Örömkiálltásokkal érkeztünk az ebédlőbe, és a majdnem kihalt helységben az asztalok egyikét birtokba is vettük az egyik csajjal. De mások nem csatlakoztak hozzánk az osztályból, inkább előrébb vertek tábort. Elkezdtünk dumálni, először a suliról, osztáylról, tanárokról majd a család is szóba került a terveinkkel karöltve. Végül csak azt vettem észre, hogy 2en ülünk a kajádába, és kicsengetnek a nekünk-elmaradt- óráról:). Ez is mutatja, hogy senkit nem ismerhetsz igazán, és időt kell szakítani a többi ember megismerésére, hisz lehet, h egy jó barátot szalasztasz el=).
Befejezésül pedig csak annyit: a pasik bonyolultak tudnak lenni, és barátok akárhol várhatnak ránk:)!

Ha suli, akkor BULI!

Vajon miért hiszik azt az emberek, h ami a suliban zajlik, vagy azzal kapcsolatos az gáz?
Tegnap este a DÖK- és főként az elnök- áldásos munkájának köszönhetően buli volt a suliban:D. Azonban az iskola diákjai közül kb. 20 lézengtek a folyósókon. Külsősök sokkal többen voltak! Saját magam tanusíthatom, h annyira rosszra nem sikerült az este:). Bár a teaházunk sokkal jobb volt tavaly, és nem volt az említett italnak Neocitran- íze (xD), de ez még nem ok semmire! 3 zenekar is vállalt fellépést, akik hozták magukkal a rajongóikat, és még osztályfőnökömet is sikerült lenyűgözniük:D!
A film- szoba nem tudom mekkora siker volt, mivel nem volt alkalmam bekukkanatani oda. De sztem a Rocksuli nem volt rossz választás:D.
1órát ültem két osztálytársammal a "jegyárus- padnál"; és mint Drága DÖK elnökünk megjegyezte: "Itt van a legjobb buli!" Ugyanis többször előfordult, h egy kisebb csoport verődött össze körülöttünk- gátolva a bejövetelt-, hogy szórakoztassanak minket (olykor a hülyeségeikkel):D.
Ráadásul a srác, akivel nyáron kavartam megint félreérthető megjegyzéseket tett olykor...
Mindent összevetve sztem egész jól sikerült, ahhoz képest, h ez volt a második, amit mi szerveztünk:). Remélem, h a következőn többen lesznek=)...

Pletykáljunk!

Legújabb téma, amiről értekezni fogok: a pletyka:) és ami által születik: a pletykálás.
Ha csak 1napot szentelünk annak, h megfigyeljük a körülöttünk lévő embereket, vagy saját magunkat, rájöhetünk milyen szívesen adjuk tovább a másokoról megtudott információt. Persze a "tényként" elindult mondantok "mese" formában végződnek az átadó emberek miatt. Mindenki a saját szavaival mondja el, és csak a neki fontosakat adja tovább. A félreértések okának vakószínüleg ez tudható be.
Vajon a nők tényleg többet pletykálnak, mint a férfiak?
Ez egy jó kérdés:D. Ismereteim alapján viszont azt mondom: igen. Több figyelmet szentelnek az előző esti meccsnek, mint Xy gondjának vagy viselkedésének. A meccs eseményeit pedig sajna nem vehetjük pletyka értékűnek:D.
Mi csajok, valószínüleg a "vetélytárs" elmélet miatt, szeretjük kielemezni amit csak lehet.
Ezt tuti nem mondhatjuk jó szokásnak, de sajnos ez a lételemünk. Úgy jön belőlünk, mint a köszönet, vagy a bocsánat kérés: igazából már nem is figyelünk rá. Magunktól megy...
Ezzel nem azt akarom mondani, h minden csaj pletykafészek, és nem szabadna egy szavukat sem elhinni. Én is ahhoz a többséghez tartozom, aki max. 2emberrel vitatja meg a dolgokat, de mésnak nem adja tovább. Mikor pedig elmondom, igyekszem a valósághoz ragaszkodni. Nem az a célom, h az illetőt megszégyenítsem, és az egész suli tudja. Csupán annyi az okom, h szertném vkivel megvitatni. De ekkor már talán nem is pletykálásról beszélhetünk. Vagy mégis?
Majd megkísérlek egy napot pletyik nélkül eltölteni xD.

Önismereti "teszt"

Ha bejelentkezel egy közösségi oldalra az első oldalon, a legfőbb kitöltendők között találod a bemutatkozás helyét. De mit kell ide írni? Vmi frappánsat; vmit, ami megragadja az odatévedőt. Mégis igaz legyen, rólad szóljon.
Legtöbbször idézet(ek)et írnak oda, amiben hisznek, amit magukra vonatkozónak vélnek az emberek. Én is csináltam már ilyet, de már nem nagyon tetszik ez a megoldás.
A másik, ha magadról írsz. Ehhez viszont ismerned kell önmagadat. Tudnod kell, mi az amit kiírhatsz és meg akarod osztani másokkal is. Mivel töltöd a napjaid? Hogy viselkedsz bizonyos helyzetekben? Ez mind szép és jó. De ha vki bejelöl, az már ismer, nem? Neki mi szüksége rá? Aki pedig nem, az minek néz meg? De ha mégis megjelöl, akkor nem ezek után szeretne beszélgetések által megismerni? A beszélgetésekből pedig saját maga alakíthat rólad ki véleményt, tapasztalatok által. Akkor mi haszna van ennek az egész bemutatkozósdinak?
Térünk még vissza egy percre az "ismerned kell magad" részhez. Sajna még nem sokan tudjuk, h kik is vagyunk, mit fogunk csinálni az életben...
Én is közéjük tartozom. Igyekszem magam megismerni, és felmérni a jó ill. rossz tulajdonságaimat. Azt hiszem a barátaim jobban állnak velem, mint én magammal:D.
Szóval a nagy kérdés: Who am I?- Ki vagyok én?

My dream...

Mindig is irigykedtem azokra a hercegnőkre, akik óriási-abroncsos ruhában tölthették a napjaikat. A lélegzetelállító ruhaköltemények, a sok fodor és uszály álmaim ne továbbjai. Úgy éltem volna abban az időben, mikor a hölgyeket valódi kincsnek tartották, és az összes férfi adózott szépségüknek. A fiatal lányok pedig fűző által 46 centisre szorított derekukkal és tökéletes modorukkal mindenki csodálatát kivívták.
És a bálok! Mikor mindenki egy emberként kering körbe a tánc teremben, és kecsesen lépkedve táncolja át az éjszakát.
Természetesen ismerem-e kor hátrányait is, de azok álmodozás közben nem számítanak:). Olyen szívesen éltem volna abban az időben, vmi gazdag ember lányaként, szolgák által kiszolgálva, és minden jóval ellátva. Suli nélkül, csak a legfontosabb dolgokat megtanulva: zongorázás, olvasás, írás, francia nyelv. Egy óriási birtokon, hatalmas, de lakályos "palotában", ahol a szobám a mostani lakásunk méretével egyezett volna meg:D.
Szerintem az az idő volt az, amikor a nők csupán megjelenésükkel a nőiesség élő szobrai voltak, ami nagy önbizalmat adott nekik. Életemben 1× szeretnék ilyen óriási- uszályos ruhakölteményben pompázni=). Tudom, a remény hal meg utoljára!
De míg várok rá, tovább olvasom a Luxe girl-t:D.

Csalódás

Azt hiszem ez a legroszabb érzés, amivel az ember találkozhat élete során.
Persze, ennek is vannak fajtáji. Mikor nagyon vársz vmit, mondjuk egy bulit, vagy találkozót és 1órával előtte lemondják... Azt a letörtséget is nehezzen emészti meg az ember, pedig lehetne pozitív: máskor is van nap, lesz még lehetősége szórakozni. Helyette elmerülhetne egy jó könyvben, vagy megnézhetne egy filmet, amit már régóta szeretne; esetleg tarthatna egy "relaxálós- lazítós estét". Én legalábbis ezt tenném. Erre még könnyen van vígasz, de mi történik, ha egy emberben csalódsz?
Ha mondjuk az illetőt nem rég ismerted meg, és akkor derül ki róla vmi neked nem tetsző? Ez esetben jól jártál. Még nincs sok minden, ami összeköt titeket, így egyszerűbb elfogadnod. Örülhetsz, h nem később figyelmeztet a csalódás.
A legrosszabb, amiről még beszélhetünk, ha egy régi- jó barátban csalódsz. Ez az, amin érthető módon nehezen teszed túl magad. De ez is az egyetlen talán, amin át is tudsz siklani. Hiszen a sok együtt töltött idő; és a gondok, amiket együtt vészeltetek át erős kapcsot jelent, akár egész életen át.
Sajnos életünk során ez az érzés is szembe jön velünk, nem is kevésszer. Ellenszer nincs ellene, se módszer, ami távol tartja. De egy kis pozitív életszemlélettel ezt is túl lehet élni:).
Csalódásmenetes napok mindenkinek!

Itt az őszi szünet!

Végre elérkezett a pillanat: 10 nap suli, TK-ek és korán kelések nélkül. Hnap reggel, ha felkelek, teljes nyugalommal fogok az ágyamban könyvet olvasni:).
Bár a de.-re tervezett jégkori nem jött össze az osztállyal (meleg időnek köszönhetően), a du.-án egész jónak ígérkezik. Meglátokat egyik, rég nem látott bnőm=). Sajna miután elköltöztek, nem sokat találkoztunk. De most minden lemaradást pótolni szeretnénk:D.
B- vel, Sz- szel és L- el szerdán forgatjuk le a médiára kért filmet. Utána pedig megyünk "partyzni":D!!!
Hétfőn, mikor angolból 5perces kiselőadást tartottam, beszéd közben arra eszméltem, h élvezem! Jó volt angolul beszélni, minden kiejtett szó örömmel töltött el, és tetszett ahogy hangoztak. Egyből elmeséltem anyunak, aki azzon nyomban kijelentette, h akkor foglalkozzak ezzel a jövőben. Könnyű azt mondnai. Ma már mindenki beszél angolul, így elég nehéz lenne elhelyezkedni vele:S.
Azt hiszem, a jövőt még hagyom pihenni. Legalábbis az elkövetkező 10 napban nem piszkálom:D
Bulizásban és relaxálásban gazdag szünetet mindenkinek=)!

Öltözködés

Ma suli után felkerekedtem egy farmer- kutatási túrára. Meglepetésemre az első boltban, 20perc alatt megtaláltam az igazit. Lényeges köszönet érte egyik bnőmnek, aki bár nem tudta mire vállalkozik (xD); mégis elkísért és véleményével segített döntést hozni:D.
A farmer- gatya- próba felért egy kínzással, és mire végeztem, úgy éreztem magam, mint aki épp Maratont futott. Le merném fogadni egy ezresben, h aki kitalálta a szűkített szárú nadrágot, még soha életében nem húzott magára egyet sem kreálmányából. Ez felér egy kínzóeszközzel!
És mégis miért hord mindenki ilyet?
A válasz pofon egyszerű: DIVAT. Ez az 5 betűből álló szócska határozza meg az életünket.

Ha egy hírességet kék pólóban kapnak lencsevégre, másnap mindenki kék polóban veszít, vagy rosszabbik esetben: akkor rohanják le a boltokat egyért. És érdekel is vkit, h nem áll jó vkinek a fazon vagy a szín? Dehogy, ezek mind mellékes dologok...
"Bagoly mondja verébnek, h nagyfejű."= Be kell vallanom, h én is e szerint az 5betűs szó szerint öltözködöm- élek. Én sem vagyok kivétel. Azért teperek, h mások elfogadjanak, h jól nézzek ki stb. De az az igazság, h nem is tudom milyen vagyok én?!... Melyik stílus áll hozzám közelebb? Melyik zenét szeretem igazán? De ebben a világban nehéz választ találni... Egyet tehetek: igyekszem:)!

Gossip girl

Hy everybody!
Rettentő nagy kényszert érzek arra, h angolul írjak, de inkább megkíméllek titeket ettől:). Hát nem vagyok rendes? Oké, ez kicsit beképzelten hangzott...
Egymás után 3részt néztem meg a Gossip Girl- ből, aki ráadásul angolul beszélt! Azt kell mondjam, jobb sorozatban, mint könyvben. Az első két részt olvastam csak könyvben el, ez igaz. Nem is tudom eldönteni, h ki a kedvencem női szereplőm. Mindenkiben van egy kicsi rossz, ami emberibbé teszi, és így nem beszélhetünk csak pozitív ill. csak negatív szereplőkről. Persze mindig mindenki tökéletes külsőleg, ehhez kétség sem fér. A srácok közül azt hiszem egyszerűbb választani: Nate. Ő az én kedvencem. A könyvben jobban kidomborítják a rossz oldalát, de a filmben játszott karaktere egész vonzó. Nem kevésbé a színész, aki játsza:D. Blair ruháji néha ámulatba ejtenek. Olykor pozitív, olykor negatív értelemben. Persze ha márkás a ruha, talán az idétlen ingeket is el lehet viselni:).

Most pedig egy kicsit a napomról: Úgy volt, h este beülünk 4esben egy helyi kis kávézóba beszélgetni. Csakhogy utolsó óra előtti szünteben "összerúgtam" a port É-vel... Mivel ő volt a fő szervező, éredkes módon lemondásra került az esti program az "elment a kedvem tőle"- ok miatt. Elhatároztam, h most nem én kezdeményezem a békülést, az elég gáz lenne. Na nem azért, mert fennt hordom az orromat, és az, h elismerjem vki igazát nem megy. Az ok az, kedves Olvasóm, h meguntam, h É mindig "ejt", ha feltűnik vki más. Olyankor láthatatlan leszek, és esélyt sem ad, h én is beszáljak a beszélgetésbe. Ha pedig elköszön az illetőtől megkeres, mintha mi sem történt volna. Hogy mi lesz most? Majd kiderül.
Addig is pletykamentes napokat=)!

Letörtség

A 30percig totál letargikus állapotba kerültem az este. Nem sikerült az írásbelim:(. Hiába volt mindenki nagy bizalma, és hite bennem, ez most nem jött össze:S. Barátaim elképedtek, mikor meséltem nekik, anyum pedig töretlen- lelkes maradt, és azt hajtogatta, h mennyire büszke rám. Most már én is lelkesebb vagyok- néhány jó szám után- és az elvárt könnycseppeket is elhullattam érte. Újúlt erővel szándékszom neki látni az egésznek, végre van újra okom napi 4órában angolozni (minimum)... Nyugi, nem vagyok stréber, legalábbis én nem tartom magam annak. Csak maximalista=), ezért teperek úgy. Szóval, nagy lelkesedésem kb. még 12óráig fog élni (ahogy ismerem magam), aztán majd elválik:).
Most pedig megyek, és a jó puha paplan alatt olvasom legújabb vámpíros könyvem, amit Picilány adott kölcsön:D.

Hideg & vágy

Reggel 6: 45-kor, mikor a buszmegállóban álltam (ugyanis épp 0.-ra rohantam); azon töprengtem, h lett egyik napról a másikra olyan hideg, h az emberek többsége már a téli kabátját is előszedte (páran pedig a csizmájukat is magukra rángatták).
Nem szeretem ezt a hideget, csak akkor, ha mindezt itthon, a meleg szobában, 1bögre teával (vagy isteni forrócsokival) vészelhetem át, egy jó könyv társaságában:). De sajnos ma erre nem volt esélyem:S. Ráadásul a suliban luxus cikknek számít a fűtés -legalábbis egyes osztályokban-, és úgy fest, idén ebben a miénk is benne van. Erős a gyanúm, h hnap követem sorstársaim példáját (tudniilik azokét, akik nem punnyadhatnak otthon) és én is előszedem a téli kabátom:). A csütörtökre beígért hóesés kicsit abszurd, sztem, de hát az időjárásnak nem reklamálhatok. Ami furi, h nem Szenteste borul fehérbe a táj, hanem október 15.-én.

Fura módón ma arra eszméltem, h szeretnék elmenni szórakozni a hétvégén. Ahogy L mondja: "partyzni":). É megígérte, ha sikerült az írásbeli nyelvvizsgám is, belülünk négyesben (csak szingli csajok) koktélozni péntek este:D. L pedig arra tett esküt, h egyszer elvisz magával egy BA- féle péntek estére=). Ha ez vkinek furin hangozna, közlöm: nem vagyok nagy bulizós, itthonról péntek- szombat este eljárós csaj. Max moziba szoktam elmenni, de rendszerint csak a billentyűzetet püfölöm, és a többi otthon- maradottal alkotok nagyot, illetve letagadni- olyakor- szükséges dolgot:D...
Fagymentes szép napokat:)!

Happy and success!

Elképeztő jó volt az elmúlt 24 órám!
Kezdőtött azzal, h tegnap este végre felkerültek a szóbeli nyelvvizsga eredményei. És igen, Hölgyeim és Uraim: SIKERÜLT:)! Elsőre megcsináltam:D. Természetesen utána fogtam a mobilom, és az összes embert felhívtam, aki a telefonkönyvemben szerepelt=). Annyira boldog voltam, h a buszmegállóban álltam neki ugrándozni, amit egy öreg néni szúrós pillantással díjazott:D. Azonnal rohantam É-hez, akivel moziba készültünk, és így duplán jó volt az este.
Mindenkinek ajánlom a "Csúf igazság" című romantikus vígjátékot, ami miatt ma izomláztól szenvedek a hasamban:D. Az éttermes jelent volt a csúcs! Esküszöm, rég nevettem ennyit egyhúzamban. Szóval csajok, irány a mozi:)! Persze a pasitokat is elvihetitek magatokkal (sőt, MINDENKÉPP rángassátok el), mivel ebből még ők is tanulhatnak vmit...!

A csütörtöki könyvtár- látogatásom eredményeképp 2könyvet könyvelhetek el, amiből az egyiket már el is olvastam. Barbara Novak: Pokolba a szerelemmel című bestsellere könnyed olvasmánynak bizonyult ezen, a kissé borongós őszi napon:).
Ma megcsillogtattam főző- tudásom is, egy kis ebéd utáni desszert formájában; ami anyum és húgom elismerését is kivívta:D.
Sikeres őszi napokat minden ide tévedő Léleknek:)!

Új élmény

"Jó reggelt Napsugár!"
A napokban jutott eszembe ez a mondat, amivel vmelyik filmben köszöntik az egyik csajt. Csak az a baj, h a film címére nem emlékszem, no mindegy:).
Tegnap fennt voltam K-éknél, és filmeztünk. Közben 2 adag popcorn-t elpuszítottunk:D. A film 1973- ban játszódott, és a főszereplő csaj Kate Hudson. Öszintén szólva irigylem a csajszi magabiztosságát, és az enyhén hullámos fürtjeit, amit én sehogy nem tudok elővarázsolni:(. A zene sem volt rossz, bár nem kimondottan az én stílusom. Inkább a mostani, kevésbé durva rock-ot részesítem előnyben.
Másik kedvencem a "Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt?". Eddig 3× láttam a filmet, és imádom ahogy a csaj kihasználja a srácot:D. Pl.: a kosár meccsen. No meg persze ott a "szerelem növénykéjük":). A csaj melója is szimpi: újságíró. Imádok írni, főleg ha rámjön az ihlet és van is témám. Gondolkodtam, h lehet ezzel kellene foglalkoznom a jövőben (bár a blogom olvasottsága nem túl biztató....).
É- vel elterveztük, h szombaton moziba megyünk, de ez nem jött össze, ugyh inkább a jövő hétben állapottunk meg. A Csúf igazságot szeretnénk megtekinteni, amit mozi ünnepen szúrtunk ki közösen:D.
Röstellem bevallani, de van egy kicsi lemaradásom a filmek terén. Olyan sikerfilmeket hagytam ki, mint: Házibuli, Hair, Csokoládé és még sorolhatnám. De nekiláttam, h behozzam lemaradásomat, és K gondoskodni is fog erről:D.
Majd beszámolok, h haladunk:). Addig se hagyja senki pihenni a DVD lejátszóját:D!

Kapcsolatok

Tegnap Sz- szel kipróbáltuk a fallabdát:D. 1órán át rohangáltam egy apró labda után ütővel a kezemben. Elég vicces volt, és fárasztó.
Rájöttem, h sok srác haverom van, de mind úgy, h nekem előtte tetszettek és van olyan is, aki viszonozta az érzésem, de mégsem lett semmi:S. Persze tök jó, h vannak hím nemű barátaim, akik kicsit más szemszögből szemlélik a világot. Csak már érzem, h néha szügségem lenne A Szerelemre. Nem arra a nyálas, egymás-nélkül-nem-élősre. Én inkább azt a másikat szeretném: egy olyat amiben megoszthatok mindent a másikkal, néha odabújhatok hozzá, és a közös programokban sincs hiány. Mindezeket anélkül, h a nap minden percét együtt töltenénk. Szerintem az megöli a szerelmet. Kell a külön lét, h érezni tudjuk a másik hiányát, és így tényleg öröm legyen a viszont látás, és az együtt töltött idő.
Azt hiszem az az én nagy bajom, h nem ismerem eléggé a fiúkat. Személyesen csak akkor tudok velük jól elbeszélgetni, ha msn-en előtte már dumáltam velük, és így nagyjából megismertem őket.
É-nek, egyik bnőmnek majdnem az összes barátja srác. Könnyebben kijön velük, mint a csajokkal. Kicsit irigylem is érte, de rájöttem, h így nehezebb pasizni, mivel a srácok csak havert látnak benne:S (vagyis erre más hívta fel a figyelmem, de mind1).
Összegezve: még van mit tanulnom az éltettől a fiúkról, és jól megvagyok még A Szerelem nélkül. Egy darabig:).

Vámpírok hatalma

Kb. a huszadik vámpíros könyvet fedeztem fel ma a könyvesboltban. Nagyon rákaptak erre a témára. Bár azt nem tagadhatom, h én is izgalommal olvasom ezeket a történeteket. Minden az Alkonyattal kezdődött. Ki ne akarna olyan pasit, mint Edward Cullen? Most őszintén? Nem csak külsőleg, de belsőleg is tökéletes. Igaz, elismrei, h önző, de míg őnzésének a tárgya a szerelme, ki ne cserélne Bellával? (bár véleményem szerint a filmben nem Edward a leghelyesebb, de ezért nem kell megkövezni!)
Legutóbbi, ilyen jellegű olvasmányom az Evernight volt. A misztikus kastély, tele vámpírokkal és titkokkal számomra roppant vonzó volt. És Lucas:)? Be kell vallanom, h lelki szemeimmel egyik haveromat láttam magam előtt, akire nem csak a leírás illik, de beceneve is azonos a főhősével! Nem tudom ki, h van vele, de számomra elég furcsa, természetellenes, h a csaj volt a "kifinomult ragadozó". Ennek ellenére tervezem, h a második részét is elolvasom:).
Szóval, miért is szeretjük ezeket a könyveket?
Talán azért, mert egyszerre megadnak mindent: szerelmet, izgalmat. Misztikusak és magukkal ragadóak.
De lehet, h a való élet hiányosságait töltjük be velük. Hiszen mindenki tudja, h senki sem tökéletes, és nem nézhetünk ki nap, mint nap úgy, mint aki egy újság címlapjáról lépett volna le.
Persze az is előfordulhat, h mindezek együtt alkotják azt az erőt, ami egy ilyen könyv kézbe vételére ösztönöz bennünket:).

Barátság vagy szerelem?

Először is az a fő kérdés, h létezik-e barátság fiú és lány között?
A válasz megoszlik, bár kb. 80% vallja, h igen, míg 20%, h nem. Sokszor hallottam, h fiú és lány között nem lehet valódi barátság, mivel vmelyik mindig többet akar. Oh, hányszor hallottam én ezt, miútán szakítottam a barátommal (szóval mostmár ex), és mi jóban maradtunk! Az tény, h utána 1hónappal újrakezdtük... Most pedig elég érdekes a helyzet köztünk. Na, mindegy.
De ami most főként foglalkoztat, h mit tehetünk akkor, ha egy fiú barát és a pasid között kell választanunk? Ugyanis egyik bnőm Sz, ilyen helyzetbe került. A sráccal kb. fél éve együtt van (Z), míg haveját 1éve ismeri, és majdnem mindent megdumálnak (bár ebben nem vagyok bizti). Mostanában viszont Z nem akarja, h találkozzon Sz a haverjával, mivel attól fél, h a srác beleszeret Sz-be.
Az én véleményem az, h Sz-nek ki kell állnia a haverja mellett, és ezt meg kell mondania a pasijának. Z-nek pedig meg kellen bíznia annyira a bnőjében, h elengedje 1órára egy másik sráccal.

Beszámoló

Bármennyire kifáraszott a tegnapi cooper, az álom manó váratott magára, így sok időm volt gondolkodni. Ez idő alatt hoztam azt a döntést, h 1év után befejezem a falmászást, és helyette más sport után nézek. Bnőm, C felajánlotta, h csatlakozik hozzám, és ketten keresünk vmi jó kis mozgást. Egyenlőre 3lehetséges nyertes van: jóga, fallabda és egy fitnessterem nyújtotta testedzés:).
A fodrászomat is meglátogattam ma, aki örömmel ajándékozott meg még néhány szőke tinccsel (ez eddigiek mellé) és egy kevéske lilával. Azt hittem anyum kiakad az új design miatt, de tetszett neki:D.
Hnap sajna közölnöm kell mászótársammal a rosszt hírt. Remélem annyira nem akad ki...
Addig is good night:)